mint egy pofon az arcon

ér most úgy a szavad

mint mérget ontó forrás

mi soha el nem apad

s hogy legyünk most együtt

pont úgy mint régen

tudod, azon a konyhában

porosodó képen

s most magányos porcicaként

nyugszom a kép repedésben

egy pofon néha felébreszt

mint erő a meglepetésben